A három feltételezés

Szerző: Wretchard, The Belmont Club

2003 Szeptember 19

[Ne felejtsük el hogy ezt a cikket 2003 őszén írták. -- A fordító]

Egy Pew felmérés szerint az amerikaiak 40%-a aggódik amiatt hogy egy amerikai város egy nukleáris támadásnak fog áldozatul esni. James Lileks meg van arról győződve hogy egy város elpusztítása mindenképpen meg fog történni, és ez csak a kezdete lesz egy hosszú és fáradtságos kűzdelemnek a nukleáris bombákkal felfegyverzett iszlámisták ellen.

Az, hogy ez a veszély mennyire akut, vita tárgya. Annak ellenére hogy mindenki azt hiszi hogy a technológia terjedése lehetővé tette hogy az iszlámista terroristák könnyen szert tegyenek tömegpusztító fegyverekre -- mindenkinek az jut az eszébe hogy az őrült mullahok antraxot főznek a barlangban -- a terroristák fegyverzete még mindig az 1970-es évek szintjén van. A Szeptember 11.-ei al-Kaida támadás volt a történelem legkifinomultabb terrorista támadása. De még ez se használt semmiféle új technológiát, hanem csak régi módszerek kreatív használatát. Még mindig csak kifinomult robbanóanyagok, kézifegyverek, és mérges gázok alkotják a terroristák arzenálját.

A terroristákat az erőforrások hiánya tartja vissza attól hogy kifinomult fegyvereket gyártsanak. A ballisztika, a robbanóanyagokkal foglalkozó kémia, és a repülés alapelveit mindenki ismeri. De az al-Kaidának és a hasonló csoportoknak nincsenek meg se a megfelelő emberi, se a biztonságos gyári erőforrásai ahhoz hogy komolyabb munkát végezhessenek. Tehát nem meglepő hogy nincs is harci repülőgépük. Még a legegyszerűbb urán alapú atombomba összerakását is egy Douglas DC-3 repülőgép gyártásához lehet hasonlítani, még akkor is ha már megvan a hasadó anyag. A SAFF-al (Safing, Arming, Fuzing, and Firing) kapcsolatos problémák maguk garantálják hogy egy atombombát sose fognak a mullahok a barlangjukban összerakni. Az amerikai nukleáris fegyverek one point safe (egy pontos biztonság???) biztonsággal rendelkeznek -- és kevesebb mint egy a millióhoz az esélye egy robbanásnak ha a gyújtószerkezetet nem megfelelően aktiválták. Az iszlámisták fegyverei használhatatlanok lesznek, hacsaknem ők is hasonóan elővigyázatosak. Köszönet a terroristák biztonsági eredményeinek, amit láthattunk a bombagyárakban valamint az idő előtti robbanásokban, előbb fog Iszlamabád (Pakisztán fővárosa) eltünni a föld színéről mint New York szíve, Manhattan. Hasonló problémák vannak a biológiai fegyverekkel kapcsolatban is. A törzsi területeken [Pakisztán. -- A fordító] valamint az észak afrikai sátrakban nincsenek Biosafety Level 4 (4-es szintű biológiai biztonság) telepek, és egy véletlen dögrovás (plague...) ami esetleg kiirtaná a Közel Kelet lakosságát, aligha fogja segíteni az iszlámisták céljait. A közeljöböven csak államoknak -- Pakisztán, Irán, vagy Észak Korea -- vannak meg a gyártási erőforrásaik valamint a biztonságos területük hogy olyan fegyvereket produkáljanak amiktől Lileks és a Pew felmérés válaszadói tartanak.

Az első feltételezés: A terroristák sokkal könnyebben átlépik a nukleáris küszöböt

Mindössze a terroristák képességeinek köszönhető hogy a világ még mindig nem lépte át a nukleáris küszöböt, azt a határt amin túl a háborúzó felek WMD-kel^** oldják fel a nézeteltéréseiket. Szeptember 11 tökéletesen bebizonyította hogy a terroristáknak, bármi áron, a szándékukban áll hogy elpusztítsák az Egyesült Államokat. Ebbe csak a képességeik gátolják meg őket. Ez azt jelenti hogy a hidegháborús helyzet teljesen a feje tetejére állt, mivel akkor a Szovjetúniónak megvolt a képessége arra hogy elpusztítsa az Egyesült Államokat, de a szándékuk, annak a tudatában hogy az USA hasonlóképpen válaszolt volna, már kétséges volt. A korai előrejelző rendszerek (Early Warning Systems), a DEW Line-tól az 1950-es években a Védelmi Segítő Műholdakig (Defense Support Satellites), mindössze azért léteztek hogy kipuhatoljuk a szovjetek szándékát. Ez azt jelentette hogy a hideg háború alatt a küszöböt nem volt könnyű átlépni. Még néhány több megatonnás hidrogénbombának a kilövése, vagy egy tengeri nukleáris cserebere se biztos hogy beindított volna egy Általános Nukleáris Háborút (Central Nuclear War), amennyiben az amerikai nemzeti parancsnokság meg lett volna győződve arról hogy ez véletlen volt, vagy ha egy hasonló ellencsapással megtorolható lett volna. Más szavakkal, ha nem volt meg a szándék egy totális nukleáris ütésváltásra, akkor nem is következett volna be.

Viszont ha a terrorizmus az ellenfél, akkor a nukleáris küszöböt átléphetjük már abban az esetben is ha a terroristák csupán szert tesznek a képességre hogy tömegpusztító fegyverekkel támadjanak. Miközben a hidegháború alatt a korai előrejelző rendszerek célja a szovjet szándék kipuhatolódzása volt, a terrorizmus elleni háborúban a képességre helyeződött a hangsúly. A hidegháború alatt a kérdés a 'szándékukban áll hogy használják a Bombát?' volt, míg most pedig egyszerűen 'van Bombájuk?'. Ebből következőleg a nukleáris küszöb szinte eltünt. Csakhogy tudjuk hogy mennyire közel voltunk ehhez a ponthoz, közvetlenül Szeptember 11 után az Egyesült Államok megfontolta -- majd elvetette -- a nukleáris választ. Nagyon közel voltunk ahhoz hogy átlépjük a küszöböt. Mostmár tudjuk az Elnök 17. Nemzetbiztonsági Irányelve (National Security Presidential Directive 17) alapján hogyha a terroristák WMD-kel támadnak, beleértve a kémiai és biológiai fegyvereket, az azt fogja jelenteni hogy a küszöb át lett lépve.

a terrorista szervezetek azzal a kinyilvánított céllal próbálnak tömegpusztító fegyverekre szert tenni, hogy nagy számban öljék meg a mi, a barátaink, és a szövetségeseink polgárait -- mindenféle lelkiismeretfurdalás és figyelmeztetés nélkül. ... az Egyesült Államok ... fenntartja magának a jogot hogy elsöprő erővel válaszoljon -- beleértve minden képességét -- egy ilyen támadásra az Egyesült Államok, a külföldön állomásozó csapatai, a barátai, és a szövetségesei ellen.

Bizonyos riportok azt vetették fel, hogy az USA arra is hajlandó hogy megelőzésképpen vessen be taktikai nukleáris fegyvereket -- bunker rombolókat (bunker busters) -- azért hogy elpusztítsák a terroristák tömegpusztító fegyvereit. Ez már nem Kansas^**. A hideg háború nyugis napjai alatt a szovjet bombázók több száz nukleáris bombával felszerelve cirkáltak az amerikai partok környékén, anélkül hogy az amerikai haditengerészet zaklatta volna őket. Ezzel szemben most akárcsak egy New York felé tartó al-Kaida féle konténerhajó amiben egy urán alapú bomba van könyörtelenül meg lesz támadva. A tabut, ami több nemzedéket visszatartott a tömegpusztítástól átlépte a radikális Iszlám.

A második feltételezés: A WMD-k megszerzése el fogja pusztítani az Iszlámot

A rosszindulat eme eltökéltségének a felismerését fel lehetett ismerni, amikor 2002 nyarán Bush Elnök a West Point katonai akadémia végzős diákjainak adott beszédében erre a következtetésre jutott: "elrettentés -- a nemzetek elleni masszív ellentámadás bizonyossága -- semmit se jelent a sötétben bújkáló terrorista hálózatoknak akiknek se országokat se embereket nem kell megvédeniük." Tehát az ellenséget se jobb belátásra bírni, se elrettenteni nem lehet. Se a jóindulat -- Carter visszavonult Iránból, Reagan Libanonból, (az első) Bush megvédte Szaud Arábiát, Clinton az albán muszlimokat a szerb népirtástól, a milliárdok amik Egyiptomnak és Pakisztánnak lettek kifizetve, -- se a legkomolyabb fenyegetés nem képes megváltoztatni ennek az ellenségnek a szándékát ami nem más, minthogy totálisan elpusztítsák és rabszolgasorba hajtsák Amerikát. Allah halálra itélte Amerikát. A Hívőknek mostmár mindössze a módszert kell megtalálniuk hogy ezt véghez is vigyék.

Mivel a terrorizmus elleni háborúban a képesség az egyetlen változó, ezért minél nagyobb az iszlám csapás lehetősége, annál nagyobb lesz a válasz. Ha lopnak egy atombombát és ezáltal egy megismételhetetlen csapást mérnek ránk, akkor az ellencsapás másmilyen lesz mint egy olyan csapásra amit meg lehet ismételni. Ebben ez esetben csak egy korlátozott ellencsapás lesz. De ha mondjuk Pakisztán vagy Észak Korea sikeresen létrehoz egy olyan plutónium bombát^** ami "one-point safety"-vel rendelkezik és bárhol össze lehet rakni minimális felkészültséggel, akkor ez azt jelentené hogy az iszlám terroristák a végtelenségig képesek lesznek Amerikát támadni. Ilyen körülmények között nincs értelme hogy a válasz arányos legyen a provokációval. A nukleáris pofozkodás egészen az Iszlám kipusztulásáig tartana.

Nézzük meg hogy mi történne ha az iszlám terroristák a földdel tennének egyenlővé egy várost, ötször annyi embert ölnek mint amennyi Hiroshimában halt meg, és hogy mi lenne erre a korlátozott amerikai ellencsapás.

Ha ez a háború országok között zajlik le, akkor esetleg ennél a pontnál megállnak. De mivel a terrorizmus elleni háborúban senkivel se lehet tárgyalni, és a másik félnek nincs is szándékában abbahagyni egészen addig amíg megvan a képességük, a pusztítás csak folytatódni fog.

Ennél a pontnál az Egyesült Államok nem tudna a hullahegyek miatt mozdulni, de még mindig nem lennének képesek hogy tárgyalások útján véget vessenek az ellenségeskedéseknek, vagy hogy eltántorítsák az ellenséget további támadásoktól. Senkit se lehetne hívni a forró dróton, még a megadás céljából sem. Valójában nem is létezik megfelelő iszlám fennhatóság [az Iszlám nem egy hierarchikus szervezet mint a Katolikus Egyház. -- A fordító], és nincs mohamedán "pápa" aki lefújhatná a dzsihádot az egész muzulmán világon belül. Még ha sikerülne is felvenni a terrorista vezetőkkel a kapcsolatot és rá tudnánk őket venni arra hogy ássák el a csatabárdot, semmit sem érnénk el mivel köszönhetően a sejt-szerkezetnek, a terroristáknál nincs különösebb hierarchia, nem tudnák elérni hogy az "emberszabású" robotjaik abbahagyják a támadásokat. Köszönhetően a terroristák eltökéltségének, a támadások egészen addig folytatódnának amíg megvan a képességük. Ilyen körülmények között a lakosság nyomása miatt bármelyik amerikai kormány arra kényszerülne hogy írják be az egy milliárdot [megközelítőleg egy milliárd muszlim van. -- A fordító] a jobb alsó rubrikába, ami nem lenne más mint az ellenség totális kiirtása. Csakis ez tenné lehetővé az ellenségeskedések megszünését.

Az iszlám terrorizmus ún. nevezett erősségei, a fanatikus szándék, a központi vezetőség hiánya, a legfelsőbb hatóság hiánya és a sejtszerkezet, garantálni fogják hogyha egyszer átlépik a nukleáris küszöböt, akkor a konfliktus minden kontroll nélkül fokozódni fog. Tehát a 'racionális' amerikai válasz egy terrorista WMD támadásra nem lesz más mint az ellenség totális megsemmisítése az első és egyetlen lépésként.

James Lileks és a Pew felmérés válaszadói nem vesztenék el Amerikát. De mint a Seven című film mumusa, az Iszlám elvesztené a lelkét. Ennek az elemzésnek az a legmeglepőbb eredménye, hogy az Iszlám mindenképpen katasztrófa elé nézne, még akkor is ha az Egyesült Államok úgy dönt hogy eltekint a megtorlástól. Mégha az elnök úgy döntene hogy az amerikaiaknak fizetniük kell a történelem során elkövetett bűneikért, semmi se garantálná hogy az iszlám terrorizmus megállna. Következő lépésként nekimennének Európának és Ázsiának, és végső lépésként pedig Kínának, Oroszországnak, Japánnak, Indiának, vagy Izraelnek. Egyikük se rettenne meg, és gondolkodás nélkül beírnák az 1 milliárdot a jobb alsó rubrikába. Ők is áldozatai lennének ugyanennek a dinamikának, ők is rendelkeznek tömegpusztító fegyverekkel.

Mégha az Iszlám sikeresen leradírozna minden hitetlen gyaúrt a föld színéről, teljesen nyilvánvaló hogy a fényes új fegyvereikkel egymást kezdenék el öldösni. A történelem során rendszeresen előfordult hogy a különbözŐ frakciók bosszúból egymásnak estek. Régen szeptember 11 előtt, amikor 3000 new yorki halt meg, Irak és Irán 500 ezer muszlimot ölt meg maguk között. A mohamedánokra a radikális iszlám jelenti a legnagyobb veszélyt, és az egész világra pedig a tömegpusztító fegyverekkel felszerelkezett radikális iszlám.

A harmadik feltételezés: A terror elleni háború 'Arany Pillanata' -- az utolsó lehetőség

Az irónia netovábbja, hogy az iszlám világ túlélése azon múlik hogy az amerikaiak megnyerjék a terrorizmus elleni háborút. Azon, hogy sose jöjjön el az a borzalmas nap hogy rá legyünk kényszerítve hogy meghozzuk a DÖNTÉST. Ez az erőfeszítés két részből áll: egyszer el kell pusztítani a militáns iszlámot és meg kell akadályozni hogy szert tegyenek tömegpusztító fegyverekre, másodszor pedig bele kell a világ fejébe verni hogy milyen komoly is a baj. Miközben az amerikai fegyvereknek senki sem képes ellenállni, Európa nagyrésze valamint az iszlám világ mérsékelt elemei továbbra se látják hogy mivel állunk szemben. Mahathir Mohhamad [volt malájziai. -- A fordító] miniszterelnök nemrégen "azt mondta a fiatal muszlim vezetők nemzetközi konferenciáján ... (hogy) ... a muszlimoknak szert kell tenniük a szakértelemre és a technológiára hogy modern fegyvereket csinálhassanak, és hogy ezáltal megfélemlíthessék az ellenségeiket". Ez a gyarlóság és a puskapor halálos kombinációja. A viharfelhők gyülekeznek. (The terrible ifs accumulate.)

posted by wretchard at 10:31 PM