2007 Május 23 - A hadsereg már napok óta lövi a paleszín menekült tábort. Az első nap hat civil vesztette életét, közöttük két gyermek, és azóta is haltak meg emberek. További 60 ember sebesült meg.
A civilek ezrei menekülnek, miközben a libanoniak továbbra is tüzelnek. A tüzérségi tűz megszakította az élemiszernek és víznek a táborba való szállítását, mivel meggátolta, hogy az ENSZ-es konvojok elérhessék a céljukat. A sötétség leple alatt a civilek továbbra is menekülnek. Időnként 10 ember zsúfolódik be egy autóba, és az ablakokban pedig fehér zászlók vannak. "Az utakon halottak és sebesültek vannak!" sikoltotta egy nő."
A táborban maradt 40 ezer menekült nem rendelkezik sem vízzel, sem élelmiszerrel. Otthonok, mecsetek, víztartályok, mind találatot kaptak. Az infrastruktúrában jelentős károk keletkeztek.
És milyen érdekes, az ENSZ és a nemzetközi közösség nem hördült fel. A palesztínok támogatói nem tüntettek, és nem vonultak fel sehol sem. Az arab vezetők nem vették védelmükbe a palesztín testvéreiket.
Mégpedig azért, mert ez a menekülttábor Libanonban van, és a támadók pedig a libanoniak. A Közel Keleten az arabok nyugodtan ölhetik egymást, senki sem fog panaszkodni, különösen akkor, ha a "terrorizmus" ellen kűzdenek. Még akkor sem lesz felháborodás, ha mindeközben a civilek is áldozatul esnek.
Mindez az észak libanoni Tripoli melletti Nah el-Bared menekült táborban történt. A libanoni hadsereg a Fatah al-Islam "militáns" csoportot üldözte, akik a táborban kerestek menedéket.
Miért volt szükség ilyen durva megoldásokra? Hogyha valóban meg akarjuk szüntetni a terrorizmust, nem lenne sokkal felvilágosultabb, ha az "eredeti problémákat" (root causes) próbálnánk megkeresni?
Gondolkodjunk el ezen egy kicsit:
Körülbelül 400 ezer palesztín él a különféle menekülttáborokban, amik egész Libanon területén szét vannak szórva. Ezek az emberek szegénységben és zsúfolt körülmények között élnek. Apartheid alatt. Kerítésekkel választják el őket a libanoni társadalomtól. A libanoni törvények szerint idegenek, és így semmi, az állampolgársággal járó jog nem jár nekik. A munkanélküliség eléri a 70%-ot, és akik találnak is munkát, azokat az állásokat kapják meg, amelyeket mások nem hajlandók betölteni. "Már nem is próbálok munkát keresni" - mondja a Rashidieh menekült tábor egy lakója, akinek etetnie kell a feleségét, és a kilenc gyermeküket. "Rabszolgaként kezelnek bennünket. Egy nap kb. 7-8 dollárt keresek, ami még az élelmiszerre sem elegendő."
A menekült táborokban a gyermekek már a harmadik nemzedéket képviselik. A Mentsük meg a Gyermekeket (Save the Children) szóvivője, Shaheen Chugtai szerint "amikor embereket hosszú időn keresztül ilyen körülmények között tartanak, elkerülhetetlen a felgyülemlett stressz, erőszak, és kihasználás." Arabok, akik kitaszított arabként élnek, arab földeken.
Sokan nincsenek tisztában a ténnyel, hogy a zsidó menekültek száma nagyjából megegyezett a palesztínokéval. De ugyanakkor még sincsenek zsidó menekülttáborok. Izraelben mindez szégyennek minősülne. Izrael befogadta a menekülteket, teljes állampolgári jogot adott nekik, és visszaadta a méltóságukat. Egyedül az arab országok vannak feljogosítva arra, hogy az örökkévalóságig diszkriminálják a saját menekültjeiket, és ezért még sajnálják is őket.
Itt az ideje, hogy megvizsgáljuk a menekült probléma okainak a gyökereit. Itt az ideje, hogy átgondoljuk ezt az igazi apartheidet.
Források:
Logan, Kitty. "Lebanon Faces New Enemy in Palestinian Camps." Telegraph.co.uk, May 22, 2007.
Logan, Kitty. "Civilians Flee Lebanese Camp After Ceasefire." Telegraph.co.uk, May 23, 2007.
Logan, Kitty. "A Life of Filth for Lebanon Refugees." Telegraph.co.uk, May 23, 2007.
Logan, Kitty. "Thousands Flee Fighting in Lebanon Camp." Telegraph.co.uk, May 23, 2007.
Az araboknál nem kelt szégyenérzetet az elnyomás - az a férfiasság jele, hogy valakire rá tudnak taposni. És a nyugati világ, de különösképpen a nyugati sajtó, megint nem szégyeníti meg őket, mivel nem fedik fel, hogy mennyire a velejükig gonoszak, és hogy azt az érzést keltik az emberben, hogy a menekültek szenvedéseinek Izrael az oka.
Ennek a gyermeteg moralizmusnak és ADD-nak pedig az eredménye egy olyan nyugati társadalom, amelyiknek elképzelése sincs arról, hogy miféle erők szülik a világ eme sarkában a háborút.