Hát hol is kezdjük?
Sztálin legalább 20 millió embert ölt meg.
Mao vagy 50 milliót.**
Ez a figura nemcsak baloldali, hanem menthetetlenül counter-tribal (saját fajtája elleni???)
Az embernek nem kell piros-fehér-kék szemüveget viselnie, hogy lássa a különbségeket.
Összességében nézve, a kommunisták vagy 110 millió embert öltek meg, vagyis kétharmadát, amit a kormányok, kvázi kormányok, és gerillák öltek meg 1900 és 1987 között.
Természetesen már magában az összszám sokkoló.
Többszöröse a 38 millió hadicselekedetekből származó halálnak, ami eme évszázad összes nemzetközi és belföldi háborújának az eredménye. [A 20. századról beszél a szerző, pontosabban az 1900-1987 interallumról.. -- A fordító]
De a Szovjetúnió -- egy kommunista ország -- valószínűleg jócskán több embert ölt meg mint az összes háború.
És ne felejtsük el Kínát, ami majdnem ugyanennyi embert ölt meg.
Hogy lehet felfogni a kommunisták tömeges gyilkolásait?
Az abszolút ideológia, és az abszolút hatalom házassága történt meg.
A kommunisták azt hitték, hogy tudják az igazságot, abszolút mértékben.
Azt hitték, hogy a Marxizmuson keresztül tudták, hogy miképpen lehet elérni a legnagyobb emberi jólétet és boldogságot.
És hitték, hogy a hatalommal, a proletárdiktatúrával kell lerombolni a régi feudális vagy kapitalista rendszereket, hogy majd felépíthessék az utópián alapuló társadalmukat és kultúrájukat.
Semmi sem gátolhatja meg a cél elérését.
A kormány -- a Kommunista Párt -- tehát mindenféle törvényen felül állt.
Minden intézményt, kultúrális alapot, hagyományt, és érzelmet fel lehetett áldozni.
Az embereket pedig téglaként vagy gerendaként kezelték, akik majd az új világ felépítésében fognak felhasználni.
Ennek az utópiának a megalkotását úgy tekintették, mint háborút a szegénység, kizsákmányolás, imperializmus, és egyenlőtlenség ellen.
És a köz érdekében, mint egy valós háborúban, emberek halnak.
Tehát ez a kommunista utópia érdekében folytatott háborúnak megvoltak a szükséges ellenséges áldozatai: a papság, burzsoák, kapitalisták, rongálók, ellenforradalmárok, jobboldaliak, zsarnokok, gazdagok, földtulajdonosok, és az ártatlanok, akik sajnos épp a kereszttűzben voltak.
Egy háborúban milliók halhatnak meg, de előfordulhat, hogy az ok jócskán megéri az áldozatot, mint pl. Hitler, és az abszolút mértékben fajgyűlölő rasszista nácizmus esetében történt.
És sok kommunista szemében a kommunista utópia szintén igazolta az összes halottat.
És az egésznek ott van az iróniája, hogy a kommunizmus a gyakorlatban, több évtizednyi totális kontroll után, sem javította az átlagember helyzetét, hanem a forradalom előtti helyzethez képest nehezebbé tette
Tehát nem meglepő, hogy a legnagyobb éhinségek a Szovjetúnióban (kb. 5 millió 1921 és 1923 között, valamint 7 millió 1932 és 1933 között), valamint Kínában (kb. 27 millió 1957 és 1961 között) történtek.
Tehát összességében vagy 55 millió ember halt meg a különféle kommunista éhinségekben és társult betegségekben, és ebből egy picit több mint 10 millió pedig népirtó éhinségben.
Mintha Törökország, Irán, vagy Tájföld, komplett lakosságát kiirtották volna.
És hogy kb. 35 millió ember pedig elmenekült a kommunista országokból, mintha Argentína vagy Kolumbia totálisan kiürült volna, pedig párját ritkító szavazatként számít a Marxizmus-Leninizmus utópiája ellen.
De ki volt zárva, hogy a kommunisták hibázzanak.
Végülis a tudásuk tudományos volt, történelmi materializmuson, a természet és emberi társadalom tudományos folyamatainak a megértésén, és a természet materialista (tehát realisztikus) szemszögből való értelmezésén alapult. (After all, their knowledge was scientific, based on historical materialism, an understanding of the dialectical process in nature and human society, and a materialist (and thus realistic) view of nature.)
Marx empirikusan megmagyarázta, hogy honnan indult a társadalom és miért, és bebizonyította az értelmezőivel együttesen, hogy a célállomás a kommunizmus lesz.
Ezt senki sem tudja meggátolni, hanem mindössze hátráltatni lehet, ami persze több emberi szenvedéssel jár.
Azoknak az embereknek akik nem fogadták el ezt a világnézetet vagy Marx és Lenin megfelelő értelmezését, kétségtelenül nem volt igazuk.
Végülis, hát nem ezt mondta Marx, Lenin, vagy Sztálin, vagy Mao?
. . .
Más szavakkal kifejezve, a kommunizmust egy fanatikus valláshoz lehet hasonlítani.
Megvoltak a kinyilvánított szentírásai (revealed text), valamint a vezető értelmezői.
Megvoltak a papjai, valamint a a ritualisztikus magyarázatai minden kérdésre.
Volt a menyországa, valamint a megfelelő viselkedés, amin keresztül be lehetett kerülni.
Hitre való felhívás.
És (persze) a hitetlenek elleni szent háborúja.
Ez a világi vallás azért vált olyan elképesztően halálossá, mivel magához ragadta az állam összes erőszak- és kénszerítő-intézményet. Ezek segítségével rögtön elpusztítottak minden más független hatalmi forrást, mint pl. az egyházat, a hivatásokat, magánvállalkozásokat, iskolákat, és természetesen a családot is.
Mindennek az eredményét itt találhatjuk.
