Nyitólap

Klíma | Európa | Közel-Kelet | Egyéb | Társadalom | ENSZ | Amerika | Linkek

Összegzés: Egy telítetlen piacon, a különféle játékosok erényei határozzák meg, hogy melyik milyen mértékben növekedik. Viszont egy telített piacon, ugyanezen játékosok hátrányai fogják eldönteni, hogy melyek fognak elpusztulni. A múlt ideológiákkal telítetlen világában az Iszlám az erényeinek köszönhetően növekedett. Viszont a mai telített világban a végzetes hiányosságainak köszönhetően fog bukni.

Miért esett az Iszlám és a Nyugat egymás torkának?

Szerző: Steven Den Beste

2002 Április 29


(Captain's log): A vallási és politikai filozófiák, más memékhez hasonlóan **, versengenek a lassan de biztosan telítődő környezetükben. Azért veszem őket egy csoportba, mivel történelmileg közel vannak egymáshoz, és sok más memével ellentétben kizárólagosságra törekszenek.

Miközben ugyanaz az ember szeretheti akár a rock vagy a jazz zenét, vagy beszélhet több nyelven, vagy szerethet többféle konyhaművészetet, több mint valószínű, hogy csak egy vallása van, és hogy csak egyféle kormányzat alatt él. Természetesen vannak kivételek. A Buddhizmus különösen jól tud más vallásokkal együtt létezni (amire jó példa a több száz éven keresztul tartó együttélése a Shintoizmussal Japánban), de a világ vallásainak a túlnyomó nagytöbbsége kizárólagosságra törekszik. Ha az ember hisz a Kereszténységben, akkor nem hisz az Iszlámban. De ha az ember ateista, akkor viszont egyikben sem hisz.

Ugyanezen az elven alapulva, a különféle nemzetek egyféle kormányrendszer alatt élnek. Lehet hogy ez különféle más rendszerek keveréke, de ha az összességében nézzük, akkor az egész egységesítve van.

Habár [egy telítetlen piacon. -- A fordító] a vallások és a politikai filozófiák a növekedés útján is terjeszkedhetnek, a legtöbbször mégis a konverzió útján terjednek, ami azt jelenti, hogy a zero-sum ** elvei érvényesülnek. Ahhoz, hogy az egyik nyerjen, a másiknak veszítenie kell, és a vesztesek ezt nem veszik jó néven.

Előbb utóbb eljön a lerendeződés (shakeout)** ideje. A kambriai biológiai, valamint az autóiparban megtörtént lerendeződésekhez hasonlóan, a politikai ideológiák lerendeződésének is el fog jönni az ideje. Régi elvek el fogják veszíteni a jelentőségüket, vagy akár el is fognak tünni, miközben az újabb elvek színrelépnek, terjednek, és átveszik a régiek helyét.

[Természetesen] mindig is léteznek olyanok, akik ezt a lerendeződést nem veszik jó néven, és nosztalgikusan emlékeznek a régi szép időkre, amikor nagyobb volt a választék. Ezt a korai változatosságot ideális állapotként értelmezik, nem pedig egy átmeneti időszakként, ami megelőzi a versengést.

Ez nemcsak a politikában, hanem a kultúrákban is megtörténik. Ez a terjedés időnként szándékos, és központilag meg van szervezve, időnként az is előfordul, hogy milliók egymástól függetlenül tevékenykednek, sőt, még az is előfordulhat, hogy mindez magától megtörténik.

Ezt globalizációnak hívják, és az ellenzői azoknak a kultúrális ekvivalensei, akik az OS/2 és az Amiga [magyar viszonylatban a Commodore64 és Sinclair. -- A fordító] idejét sírják vissza, és állandóan köpnek arra a csúnya nagyvállalatra, amelyiknek köszönhetően ezek a rendszerek kihaltak.

Igen, az amerikai kultúra a világon mindenhová befurakszik. Az is igaz, hogy ez a kultúra gyakran igencsak közepes minőségű. Igaz, hogy a McDonalds nem konyhaművészet, de ezzel szemben megjósolható, megbízható, meleg, olcsó, könnyen megkapható, és a betanított munkaerő olcsón és nagymennyiségben képes előállítani. [Ez a megbízhatóság különösen sokat jelent, amikor az ember egy olyan vidéken jár, ahol azt sem tudja kitalálni hogy az eléje rakott ételt aratták vagy ölték, vagy pedig nem szereti a tengeri herkentyűket de még reggelire is rákot kap, vagy pedig valami miatt nem szereti az adott konyha domináns fűszereit. Ilyenkor a McDonalds mennyei mannának tűnik. Az ember tudja, hogy mégis mit kap. -- A fordító] Nem csoda, hogy a McDonalds megjelent Franciaországban is, és nagy sikert aratott. Természtesen az amerikai kultúrának sok más hasonló oldala van, ami igencsak irritálja a globalizáció ellenségeit.

Egyáltalán nem arról van szó, hogy az amerikai kultúra univerzálisan felsőbbrendű azoknál, amiket épp lecserél. Nem, nemcsak hogy nem felsőbbrendűbb, hanem sok esetben igenis alacsonyabbrendűbb. Viszont a lerendeződési folyamatban az számít, hogy nem rendelkezik végzetes gyengeséggel, ellentétben a legyőzött ellenfeleivel, amik lehet hogy bizonyos szempontból elképesztően jó minőségűek, de valamilyen úton-módon mégis rendelkeznek végzetes hibákkal. Az elkerülhetetlen lerendeződési folyamat során a gyengeségek hiánya fontosabb, mint az erények jelenléte.

[Az amerikai kultúra] most épp az arab muszlim kultúrát gyűri maga alá. A támadóink a saját hagyományos kultúrájukat próbálják kiráncigálni a nyugat úthengere alól. [Ne feledjük, hogy ezt a cikket hat hónappal 9/11 után írták.. -- A fordító] Ha ez biológiai kiválasztódás kérdése lenne, akkor mindenki csak a vállát vonogatná, és a vesztesek idővel eltünnének a süllyesztôben.

De a darvini biológiai és a Lamarck nevével fémjelzett kulturális fejlődés között az a hatalmas különbség, hogy a memék képesek visszaütni. Meg tudják reformálni magukat hogy javítsanak az esélyeiken, vagy pedig képesek összpontosítani az erőforrásaikat, és megpróbálják elpusztítani a másik oldalt (közismertebb néven háborúba mennek). A történelem mindkettőre bőségesen szolgál példákat.

A nyugati (különösképpen az amerikai) kultúra ereje abban rejlik, hogy könnyedén befogadják a más kultúrák pozitív oldalait, és ezáltal képesek saját magukon javítani. Pontosan ez a tulajdonság miatt lesznek egyre erősebbek és elterjedtebbek.

A szélsőséges arab muszlim kultúrának pedig pontosan ez a hatalmas gyenge oldala. A mindenféle változás elutasítása része a meméjének, és emiatt fokozatosan egyre versenyképtelenebbé válik. Most pedig eljutottunk oda, hogy sarokba vannak szorítva, és vagy kűzdenek, vagy elpusztulnak. [Ne feledjük, hogy 9/11 után az al-Qaida egyik követelése az volt, hogy szüntessenek meg mindenféle kapcsolatot a nyugati és az arab/iszlám világ között. -- A fordító]

Most épp az ellencsapás stádiumában vannak, és 9/11 volt az ezt követő háború első felvonása.** Mindezekkel ellentétben, a mi kultúránknak viszont nem volt szüksége hogy aktívan keresse a fizikai konfliktust, mivel a mi kultúrális meménk nem volt támadás alatt.

De a miénk viszont fenyegeti az övékét. Az arab nemzetekbe beszivárgó nyugati eszmék áradattá váltak. Nyugati ruhák. Nyugati zene. És a legfontosabb, a nyugati eszmék, amik az iszlám eszme alapjait kezdték ostromolni. A szélsőségeseknek az a céljuk, hogy a nyugati kultúrának és irányelveknek még az írmagját is kiirtsák az iszlámot követő országokból. (És ezért vannak az "erény terjesztése, és a züllöttség megelőzése" (for the promotion of virtue and prevention of vice) céljából létrehozott bizottságok, amiknek az a dolga, hogy mindenkit tisztán tartsanak, amit csak úgy tudnak elérni, hogy a külső kultúrális befolyásokat totálisan befagyasztják.)

De egészen addig, amíg az idegen eszmék tudnak valahol másutt létezni, a fertőzés veszélye állandóan fenn fog állni. Akárhogy is nézzük, hosszútávon veszíteni fognak, mivel a kultúrális meméik nem eléggé versenyképesek. A saját kultúrájuk megtisztítása csak egy védekezési eszköz, ami bukásra van itélve.

Mindössze egy megoldás van: a fertőzés gyökerestül való kiirtása. Magyarul ölésről beszélünk, és az áldozatok pedig mi vagyunk. Te és én. Az amerikaiak és az európaiak, és mindenki más a földkerekségen, aki hisz a személyes szabadságban, a világi államban, és a sokoldalúságban. (És ne felejtsük el a farmergatyát és a rock and rollt.)

És ezért háborúzunk most.

És ezért fogunk nyerni. Akárhogy is nézzük, rövid vagy hosszútávon, a radikális iszlám halálra van itélve. A korai terjeszkedési fázisban az Iszlám az erényei miatt tudott prosperálni, manapság viszont a hibái miatt stagnál.

A fordító által hozzáadott magyar megjegyzések


Habár egyetértek a szerzővel, hogy a nyugati kultúra idővel maga alá fogja gyűrni az arab muszlim kultúrát, ez nem jelenti azt, hogy a nyugat, mint politikai eszme és kultúra, életben fog maradni. Miért? Kultúraháborúk. Multikulturalizmus. A történelmünk és kultúránk negatív vonásainak az extrém kiemelése, és a pozitív vonások elhallgatása. A kultúránk alapjait adó keresztény vallás aláásása és az Iszlámra való lecserélése. Az olyan emberek tömegével való importálása, akik jelentős részének esze ágában sincs beilleszkedni, és ráadásul az elitek ezt pozitívumként veszik. Az elitjeink, akiknek mindezeket köszönhetjük. És végülis az embereknek, amelyek hagyták, hogy az elitjeik ezt csinálják a kultúrájukkal, vallásukkal, történelmükkel, és a társadalmukkal. A civilizációjukkal.


A fordító lábjegyzetei

Meme
Nemcsak a különböző életformák és vállalatok versengenek egymással, hanem az eszmék is. Ezt memetics-nek nevezik, és az eszmék is keresztülmennek a létrehozás, terjedés, mutáció, és a pusztulás fokozatain... Forrás.
 
Negatív, Nulla, Pozitív összeg (negative, null, positive sum)
Zero sum: Az egyik oldal nyer, a másik veszít. A kemény zero sum játszmában csak akkor nyerhet az egyik, ha a másik veszít. A kemény zero sum egy olyan mentális állapotot fejez ki, ahol kielégítő győzelemhez az is hozzátartozik, hogy a másik fél tudja, hogy vereséget szenvedett. Az egyik úgy válik jelentősebbé, ha a másik lényegtelenebbé válik. Minden sport és hazárdírozás a zero sum elvén alapul. A háború és a fosztogatás szintén zero sum. A zero sum alapelve "uralkodj, vagy feletted fognak uralkodni".
Positive sum: Mindkét fél nyer. A zárt pozitív sum játszmában az egyik nagyobbat nyer, de a másik is nyer.
Negative sum: Mindkét oldal veszít. A pozitív sum híveinek ez őrületnek tűnik, de ennek ellenére meglepően sokan élnek ezen elv szerint. Ez az önpusztító és aggresszivitással megtűzdelt viselkedés rendszerint egy kemény zero sum játszma elvesztésénél lép fel, és a vesztes nem hajlandó átváltani pozitív sum-ra. A vicc szerint a szellem kiszabadul a palackból, és azt mondja a parasztnak, hogy egyet kívánhat, de akármit is kíván, a szomszédja kétszer annyit fog kapni. "Szúrd ki az egyik szemem", jön a válasz. A hadsereget megjárt férfiak pedig biztos tisztában vannak a "nehogy már csak én szopjak" felkiáltással is... (Forrás: Second Draft)
 
Lerendeződés, lehiggadás
Az a folyamat, aminek a keretében egy sok játékossal rendelkező versenyben csak kevés, de nagy és erős játékos marad életben. A többi vagy elpusztul, vagy pedig bekebelezik őket. Jó példa volt erre az amerikai autóipar. A XX. század elején nagyon sok kis autógyár volt, de a végére mindössze három maradt: Ford, GM (General Motors), és a Chrysler.
 
A 9/11-et megelőző támadások
Itt nem értek egyet a szerzővel, mivel az iszlámistáknak sok hasonló húzásuk volt már korábban, habár el kell ismerni, hogy egyik sem mérhető, még megközelítőleg sem, 9/11-hez. Példák: A WTC tornyok elleni támadás 1993-ban. A kenyai és tanzániai amerikai követségek felrobbantása 1998-ban. A szerencsére kudarcba fulladt Bojinka hadművelet. USS Cole. Európában pedig a 80-as és 90-es évek terrortámadásai.
 

 
 
 
 
 
 

További infó