EU vezetők az EU Alkotmányról

Szerző: Alexandra Cohen, The Brussels Journal

2007 December 11

Ezen a csütörökön az EU vezetők alá fogják írni a Lisszaboni Egyezményt (Lisbon Treaty). Az íreket leszámítva, az EU lakosainak nem lesz megengedve, hogy kinyilvánítsák a véleményüket népszavazások útján. Nézzük meg, hogy mit mondanak a vezetőink a Reform Egyezményről, hasonlítva az EU Alkotmányhoz, amit a franciák és a hollandok két évvel ezelőtt a népszavazások alkalmával elutasítottak. Az idézeteket Anthony Coughlan Professzor gyűjtötte össze, és időrendileg visszamenően vannak.

Franciaország megelőzte a többi országot a nem szavazattal. Ez minden tagországban megtörténne, ha lenne népszavazás. A kormányok és a népek között egy szakadék van [...] A népszavazás veszélybe sodorná Európát. Nem lesz Egyezmény ha Franciaországban népszavazás lesz, amit utána egy brit népszavazás követne [...] Hiba lenne azt gondolni, hogy az egyszerűsített Egyezmény mindent megoldott, hogy már nyugodtan aludhatunk, és hogy nincs semmi más kurrens téma [...] Most a politikai kérdéseket kell megoldani, és félelmet nem ismerve kell velük szembenézni. Mindenről vitázni kell, nincsenek tabuk: költségvetési, kereskedelmi, monetáris, ipari, adózási, és minden irányelvet meg kell vitatni.

Nicolas Sarkozy francia elnök, a vezető MEP-k egy találkozóján, EUobserver, Telegraph, 2007 november 14.

Az eredeti Alkotmány valamint a jelenlegi Lisszaboni Egyezmény közötti különbség inkább megközelítésbeli nem pedig tartalombeli [...] Az eredeti alkotmányban lévő javaslatok gyakorlatilag változatlanul megmaradtak. Egész egyszerűen a régi egyezményekben kiegészítésekként szétszórták őket. Miért volt szükség erre a körmönfont (subtle) változtatásra? Mindenekfelett azért, mivel ha elkerüljük az alkotmányal kapcsolatos szavakat, akkor elkerüljük a népszavazás veszélyét [...] De pillantsunk csak a felszín alá: az összes találékony és hatásos eszköz ott van, pontosan úgy, ahogyan azt az Európai Konvenció (European Convention) olyan alaposan kidolgozta.

Valery Giscard D'Estaing volt francia elnök és az EU Alkotmányt létrehozó Konvenció elnöke, The Independent, London, 2007 október 30.

"Véleményem szerint ez egy kicsit bosszantó, [...] hogy mennyi ország nem adja meg a lehetőséget a népeinek", Bertie Ahern ír miniszterelnök, Október 21, Vasárnap, az Irish Independent szerint. 'Ha valaki hisz valamiben, [...] akkor miért nem engedi, hogy a népe is véleményt nyilváníthasson? Szerintem az ír embereknek ki kell használni a lehetőséget és megmutatni Európának, hogy hisznek benne, és ekkor remélhetőleg mások sem fognak úgy félni'."

Taoiseach Bertie Ahern, EU Observer, Brussels, 2007 október 22

Úgy döntöttek, hogy a dokumentumnak olvashatatlannak kell lennie. Ha olvashatatlan, akkor nem alkotmányos, vagyis ez volt a gondolatmenet. Halványlila gőzöm sincs, hogy honnan vették ezt az ötletet. Hogy boldoggá tegyék a polgárokat, hogy létrehozzanak egy olyan dokumentumot amit sohasem fognak megérteni! De van ebben valami igazság. Mivel ha az IGC bármiféle dokumentumot hoz létre, akkor akármelyik miniszterelnök - gondoljunk pl. az angol miniszterelnökre - azt mondhatja majd a parlamenti alsóházban (Commons), hogy "nézzétek, az egész abszolút olvashatatlan. Tipikus brüsszeli egyezmény, semmi új, és nincs szükség népszavazásra." Ha az ember az első olvasatra megértené, akkor esetleg ez egy indok lenne a népszavazásra, mivel azt jelentené, hogy van benne valami új.

Giuliano Amato, volt olasz miniszterelnök és az EU Alkotmányt létrehozó Konvenció alelnöke. A Centre for European Reformban 2007 július 12.-én elhangzott beszédet az Open Europe rögzítette.

A közvéleményt pedig rá fogjuk venni, hogy ismeretlenül is fogadják el a javaslatokat amiket nem merünk közvetlenül meghirdetni [...] Minden korábbi javaslat benne lesz az új szövegben, de valamiképpen vagy el lesznek rejtve, vagy pedig álcázva lesznek.

Valery Giscard DÉstaing, a Le Monde 2007 június 14.-ei számában, valamint a Sunday Telegraph 2007 július 1.-ei kiadásában

Az EU Alkotmány régi és új verziói között] az a legszembeötlőbb változás, aminek a segítségével a különféle kormányok meggyőzhetik a választópolgáraikat, hogy a változásoknak nincsenek alkotmányos kihatásai, hogy az új és egyszerű egyezményt - amiben benne vannak az Uniót kormányzó intézkedések - ejtették, és helyette a két már létező egyezmény jelentős módosítását (huge series of individual amendments) fogadták el. Tehát az EU reformjával kapcsolatban az egyszerűséget lecserélték a lényegbeli megérthetetlenségre. És hogy az alkotmányos egyezséggel kapcsolatos változtatásokról is szót ejtsünk, nagyrészük csak cicoma, és semmi gyakorlati hatásuk sincs. Egész egyszerűen azért hozták őket létre, hogy bizonyos államfők beetethessék a választóiknak, hogy elég egy parlamenti jóváhagyás, és nincs szükgség népszavazásra.

Dr Garret FitzGerald, volt ír Taoiseach (miniszterelnök), Irish Times, 2007 június 30

Az alkotmány lényege megmaradt. Ez tény.

Angela Merkel német kancellár, a 2007 június 27-én az Európa Parlamentben adott beszédében

Jóként érdemes megemlíteni, hogy az összes szimbólikus elemet kivették, miközben a valóban lényeges dolgok - a mag - viszont megmaradt.

Anders Fogh Rasmussen, dán miniszterelnök, Jyllands-Posten, 2007 június 25

A 2004-ben megegyezett dolgok lényege megmaradt. Ami viszont eltünt, az nem más, mint az "alkotmány" kifejezés.

Dermot Ahern, ír külügyminiszter, Daily Mail Ireland, 2007 június 25

A 90% még mindig ott van [...] A 2004-ben megállapodottakhoz képest semmi dramatikus változás nem történt.

Bertie Ahern, ír Taoiseach, Irish Independent, 2007 június 24

Az Alkotmányos Egyezménynek az volt a célja, hogy minél olvashatóbb legyen; ennek az egyezménynek pedig az a célja, hogy minél olvashatatlanabb legyen [...] Az Alkotmánynak az olvashatóság volt a célja, míg ennek az egyezménynek pedig a zavarosság a célja. Sikeresek voltunk.

Karel De Gucht, belga külügyminiszter, Flanders Info, 2007 június 23

Tulajdonképpen jó hogy nem hívjuk Alkotmánynak, mivel így senki sem követelhet népszavazást.

Giuliano Amato, a London School of Economicsban adott 2007 Február 21.-ei beszédéből

A népszavazások komplikálják és sokkal megjósolhatatlanabbakká teszik az európai egyezmények elfogadását [...] Mint miniszterelnök támogattam a népszavazást, de ugyanakkor ez nagyon megnehezíti a 27 tagú EU-ban az életünket. Mégis, mi történt volna, ha annak idején népszavazásra bocsájtották volna az Európai Közösség (European Community) létrehozását, vagy pedig az euro bevezetését? El lettek volna fogadva?

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Irish Times, 2007 február 8. idézetek a Het Financieele Dagblad and De Volkskrant, Hollandia; szintén idézetek az EUobserverből, 2007 február 6

Tényként kell elismerni, hogy egyre több hatalmat vesznek el a tagállamoktól, és egyre nagyobb az elfogadhatatlan EU-s központosítás. A német igazságügyminisztérium összehasonlította az 1998 és 2004 között hozott német, valamint az EU berkeiben hozott törvényeket. Eredmény: A törvények 84%-a Brüsszelből jött, és mindössze 16%-ukat hozták meg Berlinben [...] A hatalmi ágak alapvető elválasztási elvével szemben, az európai törvényhozási funkciókat a végrehajtási hatalom gyakorolja (Against the fundamental principle of the separation of powers, the essential European legislative functions lie with the members of the executive) [...] A német igazságügyi minisztérium számadatai ezt nyilvánvalóvá teszik. Németországban a német kormány által elfogadott törvények túlnyomó többségét a Miniszterek Bizottsága (Council of Ministers) hozza, és nem pedig a német parlament [...] És akkor még az a kérdés is felmerül, hogy vajon utalhatunk-e Németországra mint parlamenti demokráciára, mivel német alkotmány egyik alapköve, a hatalmi ágak szétválasztása, már a múlté, mivel a törvények jelentős részét már nem Németországban hozzák [...] Az alkotmánytervezet semmi lehetőséget sem kínál arra, hogy bizonyos feladatokat, ami lassítaná a centralizációt, visszavigyenek a nemzeti szintre. Helyette ugyanazon az egyirányú úton találjuk magunkat, ami korábban is volt, ami nem más, mint az egyre nagyobb központosítás [...] A legtöbb ember alapvetően pozitívan áll hozzá az európai integrációhoz. De ugyanakkor egyre jobban azt is érzik, hogy valami nagyon nem stimmel, érzik, hogy ez az átláthatatlan, bonyolult, zavaros, mammut intézmény rossz irányba fejlődött, aminek nincs sok köze a tényekhez és a nemzeti hagyományokhoz, és egyre több hatalmat ragad magához; vagyis hogy a demokratikus fékek nem működnek: röviden, ez így nem mehet tovább.

Roman Herzog volt német elnök, a Német Alkotmánybíróság volt elnöke, a Welt Am Sonntagban megjelent EU Alkotmányról szóló cikkében, 2007 január 14

Ha [a népszavazás eredménye. -- A fordító] Igen, akkor azt mondjuk hogy "gyerünk", és ha pedig Nem, akkor pedig azt, hogy "folytatjuk".

Jean-Claude Juncker, luxemburgi miniszterelnök, és az EU (volt) elnöke (EU Presidency), Daily Telegraph, 2005 május 26

Az Alkotmány az Európai Szövetségi Állam csúcsa.

Guy Verhofstadt, belga miniszterelnök, Financial Times, 2004 június 21

Eléggé nyilvánvalóvá tettük, hogy valami olyasmit akarunk építeni, aminek nagyhatalmi (world power) törekvései vannak? Más szavakkal élve nemcsak egy kereskedelmi övezetet, hanem egy politikai valóságot. Felfogjuk a tényt, hogy nemzeti államaink, egyenként sokkal nehezebben tudnák kifejezni a létezésüket valamint az identitásukat a világ előtt.

Bizottsági elnök Romano Prodi, Európa Parlament, 2001 február 13