Nyitólap

Klíma | Európa | Közel-Kelet | Egyéb | Társadalom | ENSZ | Amerika | Linkek

Összegzés: Egy belga muszlim szervezet az Emberi Jogok Európai Konvencióját szeretné felhasználni, hogy betiltsák (vagy legalábbis korlátozzák) az Iszlám, és Mohamed kritizálását. De ha sikerrel járnak, akkor lehet jó eséllyel öngólt fognak lőni, mivel ezen az alapon magát a Koránt is be lehetne tiltani.

Betiltani a Koránt?

Szerző: Koenraad Elst, Brussels Journal blog

2006 Február 17


A Mohamed Prófétát ábrázoló dán karikatúrák körüli ellentmondásoknak köszönhetően rengeteg álszent hegyibeszédet hallhattunk a különféle politikusoktól és más nyilvános szereplőktől, miközben megpróbálták ecsetelni hogy mennyire mérsékeltek és semlegesek. A legtöbb esetben ezek a figurák megpróbálják elfoglalni a centrumot, és mindenkit kritizálnak: a karikatúristákat mivel olyannyira "érzéketlenek" voltak, és a muszlim világot, mivel "túljátszották a szerepüket" (overreact). Természetesen mindkét oldalt "szélsőségesnek" írták le. Megpróbálják bemagyarázni nekünk hogy egy alapvető jog (szólásszabadság) gyakorlása között valamint az ennek a jognak az eltörlését megkisérlők között morális egyenlőség van.

Többen arra a sznob álláspontra jutottak, hogy a karikatúrákat azért nem kellett volna kiadni, mivel "színvonaltalanok" (substandard) voltak. Hat persze, ezek az inyenc karikatúra kritikusok csak a legjobbat fogadják el. Mások azon a véleményen vannak, hogy a valós ok az ellentmondásokra az Dánia szigorú bevándorlási politikája, és nem a karikatúrák. Ez mind a muzulmán kormányszóvivők és tüntetők ellen szól. (?) Megint mások azt mondják hogy az "igazi ok" az az európai muszlim fiatalok munkanélkülisége, mintha ezzel bármit is törődtek volna az erőszakos tüntetők Beirútban és Peshawarban.

Nem tudom hogy az álszentség jobb vagy rosszabb mint a második leggyakoribb vélemény a liberális körökben: nyíltan a fanatikus iszlamofasiszták oldalán kiállni, és az egészet a karikatúristákra és a szerkesztőikre kenni, mint Bill Clinton, Kofi Annan, és az amerikai és brit kormányok külügyi szóvivői tették. A 160 ezer előfizetővel rendelkező brüsszeli Knack hetilap ami nagyjából megfelel a Newsweek és Time magazinoknak szerkesztője, Karl Van den Broeck, azzal az eredeti összeesküvési elmélettel jött elő, hogy az egész karikatúra lázadásokat egy olyan Washingtontól Tel Avivon, Aarhuson keresztül Brüsszelig (ez a website! [mármint Brussels Journal, nem a magyar fordítás :-). -- A fordító]) nyújtózkodó neokonzervatív klikk tervezte, aminek az a valós szándéka hogy kirobbantsa a Civilizációk Összecsapását (Clash of Civilization), és hogy lerohanják Szíriát és Iránt. Nos, ez nem is annyira eredeti ötlet: Khamenei Ayatollah szintén hasonló nézeteket vall magáénak.

Egy jól ismert belga író (Kristien Hemmerechts), ismert feminista és kultúrális relativista (aki pozitívan beszélt a női körülmetélésről), kejelentette, hogy mivel a muszlimok olyannyira érzékenyek a karikatúrákra, ezért nem kellett volna őket lehozni. Jellemzően a muszlim "érzékenységek" liberális szimpatizánsai nem veszik észre hogy mennyire gyermeteg a muzulmán álláspont. Évszazadokon keresztül egészen a mai napig, az Iszlám követelte mindennek az elpusztítását ami más vallásoknak szent. Ez kezdődőtt a kábai 360 bálvánnyal (beleértve Jézust és Máriát) amit maga Mohamed tört össze, a tálibok által 2001-ben elpusztított Bamian Buddha szobrokon át a bangladeshi hindu templomok hetenkénti vandalizálásig, hogy ne is beszéljünk az iraki keresztény templomok tönkretételéről az elmúlt pár hónapban. Sok esetben nemcsak az imahelyeket, hanem az imádkozókat is megtámadták. Milyen arrogánsak a mohamedánok, hogy az ikonoklasztikus érzéketlenségük öröksége mellett ennyire megbotránkoznak pár ártalmatlan karikatúrán. És most azt várják el hogy sajnáljuk ezeket a "ne bántsatok minket"?

A muszlimok közül mindössze kevés független intellektuális állt ki feltétel nélkül a szólásszabadság mellett. A legbátrabb az a jordán újságíró volt, aki az alábbi kérdést tette fel az olvasóinak: "Mi a rosszabb az Iszlámnak? Ezek a karikatúrák, vagy amikor a tévében mutatják hogy az iraki muddzsahedinek lefejezik a túszaikat?" Ezeket az embereket letartóztatták. Szintén több algériai újságírót, akik mivel lehozták a karikatúrákat, betiltották a lapjukat. A baloldali szíriai újságírót is, mivel megszegte a "vallásos érzések megsértése" törvényt, amikor azt javallotta hogy egy dialógust kéne nyitni a karikatúrákról, mivel szerint az erőszakos tüntetések csak ártanak az Iszlám imázsának. A török Konyában pedig kövekkel megdobáltak egy riporternőt mivel nem viselt fejkendőt, miközben jelentett egy "hűség a Prófétához" jeligéjű tüntetésről. [Egy jemeni újságírót pedig halálra akarnak itélni. -- A fordító].

Hasonlítsuk ezeket a bátor embereket a sok európában élő muszlim intellektuálishoz akik szintén beszálltak a vitába, különösen azok akik könyörögtek hogy legyen végük az erőszakos tüntetéseknek (de a mondat közepén mindig ott volt a "viszont..."). Ezek a "vitapartnerek" a szólásszabadság és szabad sajtó elleni szélesebb iszlámista offenzíva nem erőszakos résztvevői. Ezek azok az emberek akik a legtöbbet nyerhetik az ilyen típusí krízisekből: minden egyes iszlámista pokolgépes merényletet követően ezeknek a nem-erőszakos előörsnek csak felmegy az ázsiója a nyugati kormányok és a sajtó körében. Méginkább szükség lesz rájuk mint "társakra a párbeszédben", ogy elhárítsák az erőszakos cselekményeket. De ha belegondolunk, akkor ugyanazok a céljaik mint a felfegyverzett iszlámistáknak: hogy megnyírbálják a demokratikus szabadságjogokat, ami alapvető fontosságú ahhoz hogy rákényszeríthessék az Iszlámot a Nyugatra.

A kormány által támogatott brüsszeli KifKif lobby csoport remek példaként szolgál. Az elmúlt kedden hét bizottsági tagjuk (board members), többek között széles körben olvasott marokkói származású intellektuálisok mint Tarik Fraihi és Sami Zemni, kiadtak egy nyilatkozatot, amiben azt kérik hogy "korlátozzák a szólásszabadságot." Azt állítják, hogy az "abszolút szólásszabadság csak az antidemokratikus szélsőségeseknek kedvez." Ez az álláspont nyilvánvalóan szemben áll az igazsággal. A szabadjára engedett szólásszabadság alapvető feltétele a demokráciának, mivel a demokratikusan szuverén állampolgárságnak szüksége van a legszéleskörűbb véleményekhez, hogy döntést tudjon hozni. Egy demokráciában elképzelhetetlen hogy a polgárok két nem egyenlő csoportja létezzen, ahol az egyik csoport megválogathatja hogy a másik miket hallhat és olvashat. A feltételes szólásszabadság a diktatúrák jellemzője. Hitler és Sztálin nem ellenezte a véleménynyilvánításhoz való jogot, ha történetesen az adott vélemény egybeesett az övékével. Ugyanígy KifKif sincs ellene a véleménynyilvánításhoz való joghoz, ha az adott vélemény egybeesik az övékével.

De mivel ezeknek a tipusú lobby csoportoknak az a dolga hogy demokratikusnak nézzenek ki miközben a demokrácia alapjait támadják, ezért a szóviőik nagyon okosan az emberi jogok nyelvezetét használják. Kifkif azt írja hogy "Az abszolút szólásszabadság önjelölt védelmezői (szándékosan?) elfelejtik a gyakran kitárgyalt Emberi Jogok Európai Konvenciójának (ECHR, European Convention on Human Rights) 10. cikkelyét, ahol történetesen a szólásszabadság határait definiálták." Ezzel a blöffel a lusta olvasókat szeretnék meghülyíteni. Azok akik veszik a fáradtságot és elolvassák a kérdéses ECHR cikkelyt, ami garantálja a szólásszabadságot, azt fogják találni hogy a korlátok a nemzeti érdekkel és moralitással kapcsolatosak, és nem pedig a vallási doktrínák és vezetők kritizálását tiltják. Az egyetlen szalmaszál amibe a Kifkif szerzői belekapaszkodhatnak, így hangzik: "Az ECHR szerint fontos korlát a 'mások jogainak a védelme.'". (An important limit according to the ECHR is the 'protection of the rights of others.') Véleményük szerint ebbe beletartozik a "jog a tiszteletben tartáshoz (8. cikkely, right to respect), és a jog a vallásszabadsághoz (9. cikkely, right to freedom of religion)".

Ez egy másik kisérlet a gyanútlan olvasók félrevezetésére, mivel a 8. és 9. cikkelyben garantált jogokat az önkifejezés semmiféle formája sem akadályozza meg. A 8. cikkelyben említett "tisztelethez" való jog nem azt jelenti hogy az embernek joga van ahhoz hogy ne kritizálják a vallását mint amit most az Iszlám követel, hanem azt a nagyon is kézzelfogható jogot, hogy az embernek joga van ahhoz hogy a senki se üsse bele az orrát a magánlevelezésébe valamint a családi életébe. A 9. cikkely által garantált vallásszabadsághoz szintén semmi köze sincs a szólászabadsághoz. A keresztények vallásszabadságát nem sértették pl. meg a különféle kritikák aminek ki vannak téve a XVIII. századtól, (de ugyanakkor a jogaikat igenis megsértették a különféle tiltások, elnyomások, és pogromok a kommunista és iszlám országokban.)

A Kifkif szerzői így folytatják: "A szólásszabadság korlátozva van azáltal hogy a gyűlölet és fajgyűlölet buzdítása a szóbeli erőszak egyik fajtája, és ezáltal büntethető törvénysértés." Habár ez nincs benne az ECHR-ben, de el kell ismerni hogy ezen az eszmén alapulnak a fajgyűlölet ellenes törvények több európai országban. Ez az "új nyelv" [Orwell 1984 könyvéből, newspeak. -- A fordító] kifejezés hogy "szóbeli erőszak", megpróbálja eltéríteni a vitát azáltal, hogy úgy tesz mintha az erős kifejezések valahogy egyenrangúak lennének a fizikai erőszakkal. Mégegyszer, ez jellemző a diktatúrákra, ahol a más véleményen lévőket rendszerint bűnözőkként kezelik mivel "bajkeverők, akik felelőtlenül hangulatot keltenek a társadalomban", és elhallgattatják vagy és börtönbe zárják ezeket az embereket, és ezt azzal indokolják hogy "erre szükség van biztosítsuk a nép jólétét és a társadalmi békét." De ha belegondolunk, akkor pontosan az ún. 'erőszakos' beszédet védi a szólásszabadság elve. A nyalizás nem ellentmondásos, és senki sem akarja korlátozni. Pontosan azokat a véleményeket kell megvédeni a cenzúrától, amelyek sértenek. Mint George Orwell mondta, ha a szólásszabadság bármit is jelent, akkor az nem más, mint a szabadság ahhoz, hogy az ember olyanokat mondjon, amit mások nem akarnak hallani. A 'szóbeli erőszak' pontosan ezeket a dolgokat támadja.

Az anti-rasszista korlátozásokra vonatkozó utalás szintén azt a célt szolgálja hogy eltorzítsák a vitát, mivel egy vallás kritikájának (ami Karl Marx szerint minden kritikának az alapja) semmi köze a fajokhoz. Több muszlim születésű kritikus, mint Ibn Warraq és Ayaan Hirsi Ali, fajilag ugyanaz mint az iszlámisták akiket kritizálnak. Továbbá egész sok európai születésű egyén van aki felvette az iszlám vallást, gyakran a vallást váltók militáns buzgalmával. Több ilyen emberrel vitáztam különféle vitafórumokon, és páran a vezércikkekbe kerültek amikor Afganisztánban vagy Irakban csatlakoztak a nyugat ellenes fegyveres csoportokhoz, annak ellenére hogy ők is fehérek voltak, mint a katonák akik ellen harcoltak. Kifkif szeretné elérni hogy az iszlám elleni kritikát megvétozhassák, de ugyanakkor olyan módszerekhez kényszerül folyamodni mint pl. az anti-rasszizmussal kapcsolatos félremagyarázások, vagy az ellentmondások vallási alapjaival kapcsolatos figyelem eltereléséhez. Miért? Jó eséllyel azért, mivel tisztában vannak vele hogy a érveléseik alapja gyenge lábakon nyugszik.

És ez igaz is. Próbáljuk meg a szavukon fogni őket: "A sajtószabadságot nem szabad felhasználni engedélyként vagy alibiként az alaptalan (gratuitous), hazúg (mendacious), vagy tiszteletlen beszéd védelmében. Az első két melléknév csak blöffként szolgál. Semmi 'alaptalan' nem volt abban amikor a dán újság felhozta a kérdés hogy vajon a művészek félnek-e ábrázolni a muszlim Prófétát. Egy dán író aki gyermekkönyveket ír a saját bőrén tapasztalta ezt, és a Jyllands-Posten emiatt kérte fel a karikatúristákat. Az se volt alaptalan, hogy a karikatúristák összekapcsolták Mohamed személyét a mai terrorizmussal. Az elmúlt pár évben több száz terrorista a Prófétájuk szavaival és tetteivel igazolta terrortámadásokat. Az se alaptalan vagy könnyelmű, ha egy újság kitárgyalja a politikailag lényeges és témába vágó tényeket.

Másodszor, semmi 'hazúg' nem volt abban hogy Mohamedet kapcsolatba hozták a terrorizmussal. Kifkifnek nincs monopóliuma az ortodox iszlám forrásokhoz az iszlám Prófétájának az életével és munkásságával kapcsolatban. Mi saját magunk megbizonyosodhatunk róla hogy a Hadith** valamint a Sira (biográfia) források leírják hogy Mohamed részt vett fegyveres rajtaütésekben, fosztogatásokban, túszejtésekben, nemi erőszakokban, a kritizálók meggyilkolásában, valamint a rabok tömeges lemészárlásában. Ennek a viselkedésnek a példáit maga a Korán is bizonyítja és megindokolja. Egy demokráciában teljesen jogszerű hogy ezeket kimutassák, akár egy finoman cizellált tudományos cikkben, vagy egy könnyelmű karikatúrában.

A harmadik melléknévről, hát igen, bizonyos szempontból nézve a karikatúrák valóban 'tiszteletlenek' voltak. De a meg akarjuk itélni a 'tiszteletlenséget', akkor meg kell nézni a forrásokat, amik a a karikatúrákhoz vezettek. De mint épp hogy csak bemutattuk, Mohamed terroristaként való beállítása nem egy XXI. századi 'iszlamofób' vagy 'fajgyűlölő' koholmány, hanem olyan arab forrásokon alapul, amiket az ortodox muzulmánok gyüjtöttek össze, valamint amik az Iszlám doktrínájának és törvényeinek az alapjául szolgálnak. Ha a Prófétát kritikusan szemlélő karikatúrákat be kell tiltani, akkor mit javasol a Kifkif a Hadithokkal valamint a Koránnal kapcsolatban? Azokat is be kell tiltani, vagy elég egyszerűen eltávolítani azokat a részeket amik azt bizonyítják hogy Mohamed az ECHR elveinek nem megfelelően cselekedett?

Én ellene vagyok mindennek ami korlátozná a Korán megvételét, eladását, olvasását, vagy kitárgyalását. Mindenkinek el kellene olvasnia, mivel ez a legjobb védőoltás az olyan ostoba mellébeszélések ellen mint az hogy az Iszlám "a béke vallása", vagy hogy Mohamed volt "az első feminista". Bárki, mint pl. Kifkif, aki azt követeli hogy az olyan anyagokat amik a mohamedánok Prófétáját negatív fényben állitja be korlátozni kell, olyan korlátozásokat követel, amik logikusan az iszlám alapvető írásaira is kihatna. Hogyha a jog köteles lenne logikusan eljárni, akkor a Kifkif bizottsági tagjainak mélyen el kellene gondolkozniuk a régi közmondáson, hogy "Vigyázz hogy mit kívánsz. Esetleg még meg is kapod." (Be careful what you wish for; you might get it.)

Érdemes megvizsgálni hogy milyen sors várna az iszlám szövegekre egy Kifkif kormány alatt, annak a fényében, amit a bizottsági tagok más alkalommal mondtak: "A Kif Kif azon a véleményen van, hogy a szólásszabadságnak vannak korlátai. Továbbá szükséges, hogy ezek a korlátok mindenkire egyformán érvényesek legyenek. [...] Egy szorosan összefüggő társadalomban szeretnénk élni, ahol mindenkinek egyforma jogai és kötelességei vannak. Egy olyan társadalomban ahol nincs rasszizmus, legyen az iszlamofóbia vagy anti-szemitizmus."

Ez úgy néz ki, mintha azt mondaná hogy bármely vallás elleni tiszteletlenséget úgy kellene kezelni, mint az Iszlám elleni tiszteletlenséget. Tehát ha az Iszlám és a muzulmán közösség elleni sértéseket be kell tiltani, akkor a más vallások és követőik elleni sértéseket is be kell tiltani. (Ez az új nómenklatúra szerint ezt Kafirofóbiának, vagyis a kafir (hitetlenek) elleni félelemnek kellene hívni. És ha a Kifkif szerzői komolyan gondolják amit mondanak, akkor ezentúl minden alkalommal amikor megemlítik az "Iszlamofóbiát", a "Kafirofóbiát" is ki kell mondani. Hogy szerepelne a Korán egy ilyen rendszerben?

A Koránban több tucatnyi vers van ami a pogányok (többistenhívők, Zoroastriánusok, 'tűzimádók', és ateisták), zsidók, valamint keresztények ellen ellen buzdít. A tanaikról azt állítja hogy hamisak és gonoszak, és a pokolba kerülés biztos módjai. A modern nyugati mércék szerint, a Korán szerzőjének joga van a vallási véleményének a szabadságához. De a Kifkif mércéi szerint ezek a más emberek vallása elleni lázító megjegyzések már nem annyira ártatlanok, és korlátozni kell őket, különösen egy multikultúrális társadalomban. (És természetesen az ortodox források megegyeznek abban, hogy Mohamed életművének lehet tekinteni hogy átalakította Arábia multikultúrális társadalmát egy monolitikus iszlám társadalommá.)

A Korán kimondottan tiltja hogy valaki elhagyja az Iszlámot és más vallást vegyen fel, de ugyanakkor az ellenkezőjét támogatja. Ez igencsak beleköp a KifKif levesébe, amikor az egyenlőségre és a kölcsönösségre hívják fel a figyelmet. Továbbá szintén ellentmond az ECHR 9. cikkelyének, amit a KifKif állítólagosan támogat, mivel a cikkely kimondja a "vallásszabadságot", amibe beleértődik a "jog a vallásváltáshoz".

A Korán szintén elutasítja a "mindenkinek egyenlő jogai és kötelességei vannak" elvét, amire a Kifkif mostanában hivatkozik. Leszámítva a (minden vallásban jelenlévő) nemek közötti jog és feladat egyenlőtlenséget, a Korán kifejezetten elrendeli a különféle vallásos közösségek közötti egyenlőtlenséget. Mohamed totálisan megtagadja a vallásszabadságot a többistenhívőktől, és Korán csak akkor engedélyezi a keresztényeknek és a zsidóknak hogy megtartsák a vallásukat, ha elfogadják hogy harmadrangu polgárok, és ha fizetik a jizyah-ot**. Amikor a Próféta iszlám állama egy birodalommá fejlődött az utódai alatt, az "igaz kalifák" (rightly-guided Calips) alatt, ez a muszlimok és nem-muszlimok egyenlőtlenségének az elve egy egész jogrendszerré nőtte magát. Ez ez egyenlőtlenség átitatja a Sáriát (iszlám törvénykezés), és már kezd beszivárogni a társadalmunkba is. Pl. az iszlám közösségek hihetetlen és időnként erőszakos nyomást gyakorolnak azokra a nőtagjaikra, akik nem muszlimokkal házasodnak, vagy tartanak fel szerelmi kapcsolatot.

De ha az ember még ennél is nyomasztóbbakat akar olvasni, azt is megtalálja a Koránban. Több tucatnyi strófa túllép a puszta elvi vitán, és arra buzdítja a muszlimokat, hogy harcoljanak a 'hitetlenek' ellen. Az Iszlám alaptételei nemcsak hogy tiszteletlenek a többi vallás ellen, hanem dicsőítik a gyilkolást és a nem muszlimok elleni háborúban elszenvedett halált. Ha a Korán szövege nem eléggé világos, akkor nem szabad elfeledni hogy nem más, mint egy társkötete Momamed élettörténetének mint vallási vezetőnek és katonai hódítónak. Ebből következőleg ha valakinak kétségei vannak a dzsihád jelentésével kapcsolatban, ami szó szerint 'erőfeszítést' de gyakorlatban 'háború a hitetlenek ellen'-t jelent, elég ha a strófákat a valós életbe ülteti át. Mohamed tisztában volt a szó jelentésével, és kétségbevonhatatlanul a 'háború' szellemében használta igazi lovakkal, fegyverekkel, hadicselekkel, és vérrel. Nem pedig valami fellengzős vagy metafórikus 'kűzdelem a belső gonosz ellen'. A Korán nyíltan a gyűlöletre, ellenségeskedésre, és a más vallások és hívőik elleni erőszakra tanít. A Kifkif saját mércéi szerint tisztán túllépi a 'szólásszabadság határait.'

Szerencsére a legtöbb muszlim nem szó szerint értelmezi a Koránt. A józan eszük, valamint a emberségük és önérdekűk arra kényszeríti őket, hogy a saját életűkre és dolgaikra összpontosítsanak, és nem pedig a hitetlenek elleni kűzdelemre. Ha arra kérik őket hogy indokolják meg hogy hol igazolja a Korán ha valami az iszlám szerint nem teljesen elfogadható dolgot csinálnak, akkor lesznek olyanok akik úgy próbálnak meglógni hogy egy felhigított és nem szószerinti értelmezést produkálnak az erőszakosabb versekkel kapcsolatban, vagy (ha tudatlan nyugatiakkal van dolguk) egyszerűen letagadják a kérdéses versek létezését. Ennek a következtében gyakorlatilag úgy élnek mint a nem muszlim szomszédjaik.

De ez természetesen nem teszi ártalmatlanná a hitetlenek elleni Korán verseket. Minden további nélkül elképzelhető hogy az elmúlt évek többszáz dedikált muszlim terrorista között vannak olyanok akik alapvetően erőszakosak, és a vallásuk ellenére is bajkeverők lennének. Lehet hogy ezek a "gonosz emberek" akikre George W. Bush utalt amikor megpróbálta kikerülni hogy az iszlámot tegye felelőssé 9/11 miatt. De ugyanakkor nagyon sokan a Korán tanításai és a Próféta példája alapján váltak terroristává. Ez nem csoda, mivel a Korán az Isten saját revalációja**. A tiszavirág életű karikatúrákkal ellentétben, amik egy muszlim ellenes erőszakos támadást se provokáltak, a Korán verseit komolyan kell venni.

Tehát ha valaki valakik szeretnék elérni hogy korlátozzák a szólásszabadságot mivel esetleg megsérthet, sőt, gyűlöletet és aktív ellenségeskedést kelthet bizonyos közösségek ellen, meg kell gondolniuk, hogy gyakorlatilag azt követelik, hogy a Korán olvasását és idézését korlátozzák. Ezt akarják a KifKif bizottsági tagjai? Ha nem, akkor vissza kellene vonniuk a kérelmüket a szólásszabadság ellen.

PS: Szeretném kikötni, hogy ebben a cikkben és más publikációkban, megpróbáltam tiszteletben tartani az Iszlám alapítóját. Természetesen nem használtam a semmiféle talpnyaló vagy áhitatos kifejezést amikor a nevét említettem, mint pl. "Béke Legyen Vele", vagy "PBUH" (Peace Be Upon Him, a Béke Legyen Vele angolul). De legalább állandóan "Prófétaként" utaltam rá, és még nagybetűvel is szedtem. Mivel nem vagyok hívő, ezért minden további nélkül megtehettem volna hogy "az úgy nevezett próféta"-ként utaljak rá. De mivel nincs szándékomban az embereket ilyen és ehhez hasonló tudálékosságokkal bosszantani, ezért eltekintettem ettől. Mint tudjuk ez nem más, odafigyelés mások érzékeny pontjaira.

A fordító által hozzáadott magyar megjegyzések


A fordító lábjegyzetei

hadith
A Próféta szavain vagy tettein alapuló hagyományok
 
Jizyah
A mohamedán országokban élő nem muzulmánok által fizetett adó, ami által 'védettek' lesznek. Már kiment a divatból, de olvasataim alapján még mindig létezik helyenként.
 
A Korán eredete
Nemrég olvastam egy érdekes interjút egy amerikai pappal, aki XVI. Benedict Pápa tanítványa, és még mindig szoktak találkozni (más tanítványokkal egyetemben) hogy vitázzanak. Egyszer egy ilyan vita alkalmával valaki megemlítette hogy az Iszlám akkor fog belépni a modern világba ha újraértelmezik a Koránt,... Ekkor a Pápa közbeszólt hogy erre nincs lehetőség, és a Koránt a Bibliához hasonlította. A Bibliát nem Isten diktálta le az embereknek, hanem Isten különféle embereken keresztül "juttatta el az üzenetét" az emberiséghez. Tehát ez azt jelenti hogy a Biblia, habár isteni eredetű, végülis csak az ember műve, és ezért ezt át lehet értelmezni, ha a szükség úgy kívánja. Ez igaz mind a Júdaizmusra, és a Kereszténységre is. Ugyanakkor az iszlám hit szerint Allah Gábriel arkangyalon keresztül "elmondta a Koránt" Mohamednek, aki utána elment írástudókhoz, és szépen visszamondta amit Gábriel mondott neki, és az írástudók pedig leírták. Tehát ebből következően a Korán nem ember, hanem Allah szava, és innentől fogva nem lehet újraértelmezni, mivel a (halandó) ember nem bírálhatja felül Allahot. Ebből következően az Iszlám gyakorlatilag megreformálhatatlan.
 

 
 
 
 
 
 

További infó