Az al-Kaida átfogó stratégiája

Szerző: TigerHawk

2005 Március 31

Hétfő este elmentem Michael Doran, a princetoni egyetem közel keleti tanszékének asszisztens professzora (mi ez magyarul?) az al-Kaida átfogó stratégiáráról szóló nyilvános előadására. Doran professzor nem kapott tenure^** állást ami annak idején igencsak nagy port kavart. Valószínűleg azért nem kapta meg mivel az iraki háborúról valamint az amerikai közelkeleti külpolitikáról kialakított véleménye szöges ellentétben volt az egyetemi professzorok többségének a véleményével. A Daily Princetonian annak idején idézett egy anonimous professzort aki azt mondta hogy "nem akarjuk" amivel gyakorlatilag elismerte hogy nem szakmai okok miatt utasították el.

Ennek ellenére akkora volt az érdeklődés, hogy az emberek nem fértek be a 16-os terembe (Bowl 16), és a tömeg egészen a Woody-Woo alsóbb szintjeinél végződött, ezért az előadást átvitték a felső auditóriumba. Még ott sem volt elég ülőhely. Szerencsére nekem jutott egy, és a a professzor előadása alatt 7 oldalnyi jegyzetet gyártottam. Ez a cikk ennek a jegyzetnek a letisztított változata megfűszerezve a saját megjegyzéseimmel.

Doran a már beharangozott kérdéssel kezdte az előadását ami úgy szólt hogy "Képes-e egy olyan szervezet mint az al-Kaida, aminek nincs jól fejlett parancsnoki és igazgatási hálózata (command and control network), átfogó stratégiával rendelkezni?

Az al-Kaida egy nagyon laza szervezet ami a világ több pontján jelenlévő különbözŐ radikális iszlám csoportokat fogja össze. Nem valószínű hogy Oszama bin Laden képes lenne az Egyesült Államok elleni háborúját igazgatni az afganisztáni barlangjából.

Ennek ellenére elképzelhető hogy az al-Kaidának igenis van egy átfogó stratégiája, még akkor is ha ezt nem bin Laden barlangjából irányítják. Ez azért lehetséges mivel ez az átfogó stratégia nem más mint a radikális iszlám ideológiája. Ennek az átfogó stratégiának hosszútávú politikai céljai vannak, és a terroristák véleménye szerint a cél szentesíti az eszközt.

Hogyan volt képes a radikális Iszlám kifejleszteni és terjeszteni a stratégiáját, valamint hogyan próbálják kivitelezni? Egyszerű, az Interneten keresztül. Több ezer al-Kaida által ellenőrzött honlap van a Weben. Doran ezeket a weblapokat olvassa, és megpróbálja megállapítani hogy ezek milyen világszemléletet képviselnek.

Egyre nyilvánvalóbb hogy a militánsok akik az al-Kaida irányelveit határozzák meg igenis rendelkeznek egy átfogó stratégiával, és nagyon sok időt szántak az alapos átgondolására. Többek között már az elejétől feltételezték hogy a szervezet nagyon laza (fragmented) lesz.

Az al-Kaida gondolkodói újraértelmezték az Iszlámot egészen a Keresztes hadjáratokig (sőt, egészen a Próféta ideéig [Mohamed Próféta megközelítőleg 570-ben született és 632-ben halt meg. -- A fordító] visszamenőleg). Többek között azt állítják hogy a keresztes lovagok feletti győzelem nem Szaladin érdeme hanem a muszlim lázadók apró szervezetei alapozták meg Szaladin győzelmét. Ennek az érvnek az a lényege hogy ezer évvel ezelőtt az al-Kaidához hasonlítható szervezetek voltak a muszlim győzelem forrásai. Ezeket a háborúkat nem az állam nyerte meg hanem az eltökélt emberek kis csoportjai. Az al-Kaida harcmodorát ez a történelem újraértelmezése határozza meg.

Az al-Kaida szellemi vezetői úgy gondolják hogy időben egy nagyon hosszú harc kellős közepén vannak. Az al-Kaida azt állítja hogy "Nem vagyunk forradalmárok. A közel keleti forradalmat a következő, vagy az azutáni nemzedék fogja véghezvinni." Tehát nem teljesen igaz hogy az al-Kaida fogja megdönteni a különféle kormányokat. Az al-Kaidának az a célja hogy "lefektessék az alapokat a következő Szaladinnak", és hogy "megváltoztassák a radikális iszlám és a közel keleti államok közötti erőegyensúlyt." Ennek a blognak az olvasói jól tudják hogy az "al-Kaida" "alapot" jelent arabul.

Tehát az al-Kaida azt állítja hogy átmeneti időben élünk ami a Szovjetúnió összeomlásával kezdődőtt. A hideg háború alatt két pólus létezett, és mindkettő bálványimádó (idolatrous) valamint iszlám ellenes volt. Ez a két hatalom, a helybeli bábkormányaikkal együtt, az ellenőrzésük alatt tartották a közel keletet.

De a Szovjetúnió elestének valamint a globális gazdaságnak köszönhetően "egyre kevésbé képesek ezek a 'bábkormányok' az ellenőrzésük alatt tartani a közéletet." Az amerikai katonai és gazdasági hatalom valamint a helyi kormányok, amiket az al-Kaida egy "folyamatosságnak (continuous complex)" tart, nem képesek mindent kontrollálni. Tehát az al-Kaidának az a célja hogy még jobban összezsugorítsa az amerikaiak/bábkormányok hatalmát. Ha ez sikerül, akkor a radikális iszlámnak egyre több lehetősége lesz hogy mindenféle beavatkozás nélkül növekedjen.

Már vannak városok (Doran többet meg is nevezett) ahol gyakorlatilag a radikális iszlám ellenőrzi a hatalmat. Több jordán és dél szaúd arábiai várost, valamint a novemberi invázió előtt Falludzsát (Fallujah) szinte teljes egészében a radikális csoportok tartják az ellenőrzésük alatt mivel a bábkormányok valamint az amerikaiak nem képesek mindenütt jelen lenni.

Honnan tudjuk mindezt? Doran bemutatott egy honlapot (sajnos nem emlékszem az URL-re) ahol nagyon nagy mennyiségű iszlámista irás található arabul. "Ez az al-Kaida könyvtára." Elképesztő mennyiségű adat a különféle történelmi iszlám felkelésekről és hogy miért buktak el. "Összegyüjtik az elmúlt 50 év bukásait, levonják a következtetéseket, és megpróbálják kitalálni hogy milyen módon nyerhet a következő generáció."

Doran szerint ezek voltak az elmúlt 50 év legfontosabb állomásai:

Az 30-as és 40-es években Egyiptomban megszületett a Muszlim Testvériség (Muslim Brotherhood). Véleményük szerint az volt a fő probléma hogy az egyiptomi társadalom már nem az iszlám alaptörvényei szerint élt. Az volt a naív elképzelésük hogy a muszlimok életében a dzsihádnak (jihad) központi szerepet kell játszani, és ezzel ki fogják tudni űzni az angolokat. Azt hitték hogyha sikeresen kipaterolják az angolokat, akkor a társadalom természetszerűleg megint vissza fog térni a muzulmán gyökereihez. De nem volt igazuk. Miért? Az al-Kaida szerint ezért Gamel Abdel-Nasszer [Egyiptom vezetője Anvar Szadat előtt. -- A fordító] volt a felelős, a világi arab nacionalista, aki a kezeiben tartotta Egyiptomot a hideg háború első felében. "A dzsihádisták szemeiben Nasszer volt az ördögök ördöge. Népszerű volt, az emberek elfogadták, valamint folytatta az ország elnyugatiosadását ami a gyarmatosítók alatt kezdődőtt."

Sayed Qutb, a Muszlim Testvériség alapítója elkezdett gondolkozni a problémáról -- hogy lehetséges hogy Egyiptomot egy egyiptomi irányítja, de ennek ellenére nem tör előre az Iszlám?

Qutb kifejlesztette a doktrínáit amik első lépésként egy forradalmat kívántak meg. "Csak úgy tudjuk megint az Iszlámot visszatenni a szociális és politikai élet középpontjába ha ellenőrzésünk alatt tartjuk az államot és a vele járó hatalmat."

Több országban jöttek létre a Muszlim Testvériséghez hasonlítható szervezetek, de egytől egyik elbuktak. Végülis ezeknek a szervezeteknek a vezetői Afganisztánban kötöttek ki mivel ez volt az utolsó ország ami befogadta őket. Elkezdték átgondolni a bukásaik okát. Ez új eredményekhez vezetett amit új események befolyásoltak.

Az első egy radikális imavezető (preacher) volt (nem emlékszem a nevére), aki újraértelmezte a dzsihádot a muszlim történelmen belül. Gyakorlatilag az volt az érve hogy a Próféta megszervezett egy erős "alapot" (már ismerjük ezt a szót) mivel ő is részt vett a dzsihádban. [Meg vagyok győződve arról hogy a medinai zsidók egyetértenek. - a szerző.] [Medinában valamint az arábiai félszigeten rengeteg zsidó élt a Próféta idején és előtte. -- A fordító].

A másik fő befolyás pedig a wahhabizmus ami az iszlám nagyon rideg értelmezésén alapul. Ez Szaúd Arábiából indult el amit a szaúdi királyi ház aktívan terjeszt. "A wahhabisták rengeteg időt töltenek el azzal hogy megállapítsák hogy ki a hívő és ki a hitetlen. Felosztják a hitetleneket különféle csoportokba." Vannak hitetlenek akik sokkal rosszabbak mint a többi.

Tehát a Muszlim Testvériség leszármazottjai komoly következtetésekre jutottak Afganisztánban:

A legfontosabb megállapításuk az volt hogy a 'bábállamok' sokkal erősebbek voltak (és vannak) mint ahogy eredetileg feltételezték, és ugyanakkor a dzsihádisták pedig sokkal gyengébbek az elképzeltnél. Hozzá kell még tenni hogy a dzsihádista szervezetek gyakran szakadnak szét (fragmentation) amihez ráadásul az állam is aktívan hozájárul.

Az Afganisztánban eltöltött évek első megállapítása az volt hogy rájöttek hogy egyedül nem képesek megdönteni az államot és átvenni a hatalmat. Ezzel a megállapítással félre is tették Qutb érvelését.

Másodsorban rájöttek hogy a közvélemény igenis számít. A radikálisok rájöttek hogyha megfelelően viselkednek a nyilvánosság előtt (right public face^**), akkor ezzel meg tudják osztani a ellenséget (bad guys).

Rájöttek hogy csak úgy tudnak újabb követőket beszervezni ha nagyon tisztán kifejezik a céljaikat. Nem lehet a "gyalogságot (rank and file)" összezavarni ha ki akarják őket használni a stratégiai céljuk elérésében.

De ugyanakkor arra az elhatározásra is jutottak hogy nagyon oda kell figyelniük hogy hogy állítják be magukat a közvélemény előtt. Ez azt jelentette hogy nagyon oda kell figyelniük a propagandára.

A mi mércéink szerint az al-Kaida rendkívül szélsőséges, ennek ellenére megpróbálják visszafogni magukat. Habár a véleményük szerint a szaúdi kormánynak nincs jogalapja, ennek ellenére mindenféle filozófiai és morális indokot találnak amivel megpróbálják megosztani az ellenségeiket. Ennek az iszlám törvénykezés az alapja, amiről állandóan vitáznak, valamint az hogy nagyon odafigyelnek hogy mit mond a közvélemény. Az al-Kaida azt állítja hogy "jogunkban áll hogy megöljük Szaúd Arábia vezetőjét, de ez nem jelenti azt hogy ez bölcs dolog lenne". Az al-Kaida úgy választja meg a célpontjait hogy minél elfogadhatóbb legyen a közvélemény számára. Pl. előszeretettel támadnak meg egymástól elszigetelve élő nyugatiakat -- de ennek ellenére a propagandájuk mégis a szaúdi vezetőség ellen irányul.

Doran megemlítette Theo Van Gogh meggyilkolását amiről már tudjuk hogy egy dzsihádista követte el. A levél amit a gyilkos tőrrel odaszegeztek Van Gogh mellére a muszlim hittagadóknak (apostate) szólt, annak ellenére hogy az áldozat egy nyugati volt.

Habár az al-Kaida állandóan szidja a szaúdi hercegeket, ennek ellenére nagyon keveset próbáltak megmerényelni. Ennek nem az az oka hogy a több ezer szaúdi herceget olyan jól védik, hanem az hogy nem tudják hogy a közvélemény hogy fog reagálni.

Tehát ki lehet jelenteni hogy az al-Kaida sokkal kifinomultabb mint a korábbi szélsőségesek mivel csak olyan támadásokat követnek el amiről feltételezik hogy a közvélemény támogatni fogja.

Akkor az al-Kaida véleménye szerint hol tart most a háború? Az egyik vezető al-Kaida tag írt egy könyvet aminek a címét nagyjából a "Káosz igazgatása (The Management of Chaos)"-ra lehet lefordítani. Szerintük a háború most az ellenség "piszkálása és kifárasztása (vexation and exhaustion)" fázisában van. Megvannak az elképzeléseik hogy milyen úton lehet ezt elérni mind az amerikaiakkal, mind a 'bábkormányaikkal' kapcsolatban.

Azt állítják hogy az amerikaiakat arra kell kényszeríteni hogy túl sok pénzt költsenek a hadviselésre. Mivel az amerikai az egy materialista társadalom, ezért ha túlságosan sokba kerül a háború, akkor előbb utóbb "megunják és visszavonulnak (cut and run)".

Megpróbálják elérni hogy az amerikaiak mindenütt jelen legyenek. Az al-Kaida mindenütt el akar támadásokat követni, és nem csak látványos és drága célpontokra mennek rá. Ez arra fogja kényszeríteni az amerikaiakat hogy minél több helyet kelljen védelmezniük ami nagyon költséges.

Továbbá az is a céljuk hogy az amerikaiak a közel kelet szivében is háborúzzanak [Ezt a szivességet megtettük nekik. - a szerző]. Az al-Kaida két indok miatt akarta elérni hogy az amerikaiak beavatkozzanak a közel keleten. Az első ok az az hogy ez nagyon drága, és ki fogja üríteni az amerikai kincstárat. A második pedig az hogy ezzel polarizálni tudják a muszlim társadalmat. Doran úgy érzi hogy ezt a "polarizálás" ötletet a 60-as és 70-es évekbeli palesztín szervezetektől lesték el. Ha az amerikaiak elkezdenek "ész nélkül vagdalkozni", akkor ezzel sikeresen meg fogják osztani a muszlim társadalmat a dzsihád támogatói és ellenzői között.

Az al-Kaida véleménye szerint nincs arra szükség hogy a tömegek melléjük álljanak. Az a céljuk hogy a "fiatalság fontos rétegeit" maguk mögött tudhassák. Tehát a propagandájukkal elsősorban a fiatalságot próbálják meg elérni. A véleményük szerint "hogyha az egy milliárd muszlim 5%-a mögöttünk áll, akkor lesz egy verhetetlen seregünk".

Az al-Kaida, az amerikaikon kívül a helyi uralkodókat is megpróbálja "piszkálni és kifárasztani". A feltételezéseik szerint a helyi vezetőknek rendkívül gyenge a támogatottságuk. A jól képzett és lojális katonák száma nagyon alacsony. Az al-Kaida tehát megpróbál minél több helyen támadni, és ezáltal képesek ezt a kevés katonát minél jobban megosztani. Ezekután nem csoda hogy az al-Kaida sok "puha célpontot" támad meg aminek gazdasági vagy politikai jelentősége van mivel ezzel rákényszerítik a vezetőséget hogy a kevés megbízható katonájukat minél több helyre küldjék el. Szaúd Arábiában többek között külföldi telepeket támadtak meg. Ezzel elérik hogy "megnyíljon egy lehetőség amin keresztül képesek átvenni a társadalom feletti ellenőrzést". Az allam vezetőségének ezekután minden helyről döntenie kell hogy érdemes-e megvédeni vagy nem. Ha ez sikerül, akkor, az állam döntései alapján, lesznek olyan helyek ahol a radikálisok mindenféle zaklatás nélkül képesek lesznek működni.

Ez a trend nagyon tisztán látható Irakban. Az al-Kaida megpróbálja elérni hogy bizonyos területeken viszonylag nyugodtan ténykedhessenek. Egy ideig a kezükben voltak a szunnik által dominált területek, de a helyzet változik. Doran nem mondta hogy miért változik a helyzet, de a többi munkája alapján arra a következtetésre lehet jutni hogy ezt a választások sikerének valamint az egyre jobban működő antiterrorista egységeknek köszönhetjük.

Tehát az al-Kaida azt állítja hogy ők képviselik az iszlámot, az igazi iszlámot, "de ha alaposan megnézzük akkor észrevesszük hogy megpróbálnak több csoportnak a kedvében járni". Szaúd Arábiában a déli vidékekre összpontosítanak mivel ott egy "déli probléma" létezik. A délieknek saját tájszólásuk van amit "0-7"-nek neveznek a körzetszám után. [szaúdi crackerek? - a szerző] Ezeken a területeken az előrehaladás szokásos útja a vallási vezetőkön és a biztonsági szervezeteken keresztül történik. Imámok és fegyverek. "Az al-Kaida sikeresen létrehozott egy harmadik opciót: imámok fegyverekkel".

"Mint minden sikeres politikus, ők is bizonyos rétegek problémáiról beszélnek miközben úgy tesznek mintha minden muszlim nevében beszélnének. És ez teszi őket rendkívül veszélyessé."

Doran figyelmeztet hogy a demokrácián kívül másra is szükség lesz ha meg akarjuk nyerni ezt a háborút.

"Az amerikai ideológia nem rossz, de a demokrácia nem lesz képes egymagában megoldani a problémáikat. Egyáltalán nem biztos hogy pl. Szaúd Arábia déli lakosai jobban élnének egy szabad és nyílt Szaúd Arábiában." Ez lehetőséget ad az al-Kaidának hogy kihasználják a déli elkeseredettséget miközben úgy állítják be a demokráciát mintha bálványimádat lenne.

Ha Dorannak igaza van az al-Kaida stratégiájával kapcsolatban, "akkor nagyon sok minden amit a sajtóban és az egyetemeken lehet hallani hibás." Michael Scheuernek nincs igaza. Az al-Kaida azért kűzd hogy egy új rendet vezessen be a régióban. Ez elsősorban a muszlimok közötti kapcsolatról szól, és az amerikai probléma csak másodlagos. [Doran ezzel kapcsolatban írt egy cikket. - a szerző.] Doran szerint még a legsikeresebb nyilvános diplomácia sem biztos hogy eredményes lesz.

Mindezek ellenére Doran bízik benne hogy az al-Kaida alul fog maradni az iszlámon belüli kűzdelmében, még akkoris ha a tiszta győzelemhez több mint egy emberöltőre lesz szükség.

A hallgatóság kérdései:

Miért nem volt támadás Szeptember 11 óta az Egyesült Államokon belül?

Doran mondta hogy nem tud különösebben sokat az al-Kaida katonai képességeiről, de ennek ellénere megpróbált találgatni: "Úgy vélem hogy nincs meg a képességük erre. Habár fel tudnának robbantani egy bevásárló központot, de mi lenne ez a World Trade Center lerombolása után?"

Mi a valós különbség a Zarqawi [Zarqawi (jordán) azt állítja magáról (valószínűleg jogosan) hogy ő az al-Kaida iraki helytartója. -- A fordító] féle emberek és egy halál kultusz (death cult) között?

Nem hiszem hogy válogatás nélkül gyilkolna. Nagyon alaposan megválogatják hogy kiket és miket céloznak meg. Ezek közé tartoznak a rendőrségi toborzó központok, a gazdasági célpontok, a választást lebonyolítók, magyarul minden ami legitimizálná az új rendet. Az a céljuk hogy elgyengítsék az államot. Nagy különbség Szaúd Arábia és Irak között hogy az al-Kaida sokkal könnyebben öl szunni^** muszlimokat Irakban. Többek között ezért nem támadnak meg olajjal kapcsolatos célpontokat Szaúd Arábiában. Dorannak az az elmélete hogy a Zarqawi és a Szaddam féle söpredék összeállt, és ez vezetett el a sokkal nagyobb iraki mészárlásokhoz.

Hogyan magyarázzák el az al-Kaida gondolkodói (intellectuals) az afganisztánban történteket?

"Nem tudják jól megmagyarázni. Ezért hiszem hogy végülis hosszú távon mi fogunk nyerni. Vannak dolgok amikről nem tudnak jól gondolkodni. Pl. nem bíznak az átlag muszlimban. Nincsenek jó példáik. Ha bármi rossz történik velük kapcsolatban [nem egyértelmű hogy a velük az átlag muszlimra vagy az al-Kaidára utal. -- A fordító], akkor azt mondják hogy "a helyzetet tisztáztuk". Mindig ezt mondják. Szintén nem képesek tisztán gondolkodni a különféle vallási ágakról. Azért fogják elveszteni Irakot mivel nem képesek megszólítani a kurdokat és a sítákat."

Hogy fognak az események lezajlani Egyiptomban ahol a Muszlim Testvériség támogatja a demokráciát?

A Muszlim Testvériség és a radikálisok között sok a különbség. Habár a Muszlim Testvériségből nőtt ki a többi szervezet nagyrésze, a MT maga nem radikális. Az al-Kaida gyűlöli a Testvériséget mivel a nemzeti kereteken belül működnek amit az al-Kaida nagyon ellenez."

Lehetséges hogy Irán az ideális állami szervezet (Is Iran the ideal state organization?)

Az irániak síták akiket az al-Kaida rühell. Hosszú távon az irániak nagyon komoly veszélyt jelentenek az al-Kaidára. Habár a politikában minden megtörténhet (politics make strange bedfellows, magyarul a politikában furcsa emberek kerülnek egy ágyba), és rövid távon szövetséget kötnek, de még így is nagyon sok az ellenséges érzés közöttük.

Mi a radikálisok végső célja? Az hogy átalakítsák a társadalmat, vagy hogy átvegyék a hatalmat?

"A végső céljuk a hatalom átvevése, de nagyon számítóak."

Ezek a célok csak a közel keletre érvényesek?

"Nem."

Hogy magyarázza meg az al-Kaida stratégiája a madridi terrortámadásokat?

"Ez egy jó példája az al-Kaida stratégiai gondolkozásának. A spanyolok voltak a koalíció gyenge láncszeme, és a terroristák úgy gondolták hogyha sikeresen kiűzik a spanyolokat a koalícióból, akkor éket verhetnek az Egyesült Államok és Európa közé." Doran hozzátette hogy nem érti hogy mi lehetne a további támadási kisérleteknek (amiket meghiúsitottak) a stratégiai célja. [Valószínűleg ez a taktikai zavarodottság az ára a decentralizált szervezetnek -- még egy nagyon szoros szervezetben se lehet arra számítani hogy mindenki mindig a szervezet céljainak megfelelően cselekszik. Sok kretén van akik vagy saját célból tevékenykednek vagy azért mert hülyék annak ellenére hogy részei egy szervezetnek. Mindig meg kell gondolni hogy mi történik az al-Kaidához társult szervezetekben. - a szerző]

A demokratikus civil társadalom érdekeit fenn kell tartani, de ugyanakkor tenni kell valamit azok a szervezetek ellen akik segítik a radikálisokat. Milyen tanácsot tudna adni a politikusoknak hogy jól tudják egyensúlyozni ezt a problémát? [Okos kérdés. - a szerző.]

"Meglepő hogy milyen keveset tettünk a szaúdi vallási kérdésekkel kapcsolatban. Sokkal jobban kéne ismernünk a közel kelet belpolitikáját."

Lehet a helyzetet befolyásolni az amerikai külpolitika irányváltoztatásával?

"Egyáltalán nem hiszem el hogy az arab-izraeli konfliktus megoldása megszüntetné a terrorizmus veszélyét. Ugyanakkor hozzátenném hogy sokkal jobban bízom Irakban mint a sokan mások mégpedig a szunni-síta megosztás miatt. Nehezen tudom elhinni hogy a radikalizmus sikeresen gyökeret verjen Irakban."

Megváltozott az amerikaiak hozzállása a szaúdi királyi családhoz?

"Minden megváltozott és ugyanakkor semmi sem változott meg. A kapcsolatot mindig is a stratégiai érdekek fogják meghatározni. A környék világgazdasági szerepe annyira fontos hogy még mindig nagyon sokat törődünk Szaúd Arábiával.

"Egyáltalán nem érdekelte őket az al-Kaida egész addig amíg ott is el nem kezdtek a bombák felrobbanni, de utána meglepően hatásosak voltak. Az al-Kaidát nagyon legyengítették ott.

A legfelső szinten a szaúdi vezetőség nagyon pragmatikus."

Még mindig központi szerepet játszik Oszama bin Laden? Számít hogyha elkapják vagy ha nem kapják el?

"Nem tudom. Nem hinném hogy jelentéktelen lenne. Véleményem szerint közvetlen kapcsolatban áll a szaúd arábiai radikálisokkal. Ugyanakkor a kapcsolata Zarqawival már sokkal kétségesebb. Más szempontból meg teljesen lényegtelen. Ez az ideológia már képes a saját lábán megállni. Megmondja mindenkinek hogy mit tegyen."

Vitathatatlanul.